50 millió forint kellene a feldebrői műemlék templom rekonstrukciójához
- Kultúra
- 2018.03.5
A templom és a benne található, turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű freskótöredékek megóvása érdekében mielőbb szükség lenne a rekonstrukcióra.
Az épület rendszeres beázása és folyamatosan romló állaga miatt egyre sürgetÅ‘bb feladat forrást találni a feldebrÅ‘i Szent Márton-templom felújÃtására, amelynek altemploma Magyarország legrégebbi freskótöredékeivel a 11. századi épÃtészet egyik legkiemelkedÅ‘bb műemlékének számÃt.
Galó József, a templom plébánosa szerint a nemcsak  hazánkban egyedülálló, hanem európai jelentÅ‘ségű altemplom 1983-ban lezárult feltárása óta nem végeztek állagmegóvást, felújÃtást az épületen. Az elmúlt három és fél évtized alatt a falazat mállásnak indult, a csatornák hiánya, rossz állapota miatt pedig rendszeres a beázás. A helyzetet nehezÃti, hogy az altemplom szellÅ‘ztetése is megoldatlan, ami egy 2010-es, részbeni belvizes elöntés óta egyre komolyabb gondot okoz a moha és penész megtelepedése miatt – Ãrta az MTI.
Az altemplom ennek ellenére előzetes bejelentkezést követően továbbra is látogatható és a templomban vasárnaponként misét is tartanak. Azonban az épület és a benne található, turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű freskótöredékek megóvása érdekében mielőbb szükség lenne a rekonstrukcióra, amelyhez a plébános szerint legalább 50 millió forintot kell majd előteremteni.
Ficzek László, az Egri FÅ‘egyházmegye általános helynöke elmondta: hosszú ideje keresik a forrást a műemléktemplom felújÃtására, amelyhez pályázati úton szeretnék a szükséges anyagi feltételeket biztosÃtani. Amennyiben ez sikerül, céljuk nem csupán az állagmegóvás, hanem a teljes helyreállÃtás és akár új, turisztikai célokat is szolgáló létesÃtmények kialakÃtása.
A román stÃlusú feldebrÅ‘i római katolikus plébániatemplom, valamint annak a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvözÅ‘ altemploma 54 alakzatból álló freskóival Magyarország egyik legkiemelkedÅ‘bb 11. századi épÃtészeti műemléke. Az épület a Mátra déli részén megtelepülÅ‘ Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sÃrtemplomnak készült.
A 12-13. század fordulóján átalakÃtották: a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A késÅ‘bbi századok során is többször átépÃtették, Ãgy a 15. században, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak.
Grassalkovich Antal költségén 1743-ban ismét jelentÅ‘s átalakÃtást hajtottak végre: akkor falazták el az altemplomot és távolÃtották el a templom közepének pillérsorát. Az ebbÅ‘l adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben az épület újra rekonstrukcióra szorult, 1793-ban pedig vihar tett kárt a tetÅ‘zetben. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel az altemplom középsÅ‘ szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállÃtásokon.