2021. október 26.
Felére csökken a kriptodevizák adóterhe Magyarországon

Felére csökken a kriptodevizák adóterhe Magyarországon

A Pénzügyminiszter május közepén jelentette be, hogy 50%-kal csökkentik a kriptokereskedésből származó jövedelmek adóját annak érdekében, hogy a befektetőket a digitális tokenekkel, például a Bitcoinnal való kereskedésből származó jövedelmük bevallására ösztönözzék.

A magyar parlament 2021. június 9-én el is fogadta a 2022-es adócsomagot, amely – többek között – jelentős egyszerűsítést és adócsökkentést tartalmaz a kriptovaluták tekintetében. A KCG Partners jogi szakértői szerint ezt kell tudni az adózás szabályairól.

 

Hazánkban még óvatos becslések szerint is több mint 300 milliárd forintnyi lakossági befektetést tartanak kriptoeszközökben. A magyar kormány célja az ország kriptopénzpiacának láthatóbbá tétele és az adóelkerülés minimalizálása: az alacsonyabb adókulcs az átlátható szabályokkal együtt várhatóan több milliárd forintos költségvetési többletbevételt is hozhat.

 

Háttér
A kriptovaluták már több mint egy évtizede jelentek meg és az elmúlt 5 évben 1 Bitcoin ára 750 amerikai dollárról 35.000 dollárra emelkedett. A kriptotranzakciókból származó jelentős bevételek azonban többnyire a szürke zónában, adózatlanul maradtak.

 

Az Európai Uniós közösségi jogban találhatóak általános iránymutatások és előírások kriptovalutákra vonatkozóan, a tényleges szabályozás és ezáltal az adóztatás továbbra is az egyes országok hatáskörébe tartozik. Még 2014-ben az Európai Unió Bírósága egy egyedi ügyben[1] úgy döntött, hogy – hozzáadott érték adó szempontjából - a kriptoeszközök fizetőeszköznek, azaz pénznek minősülnek. Azóta az EU előkészítette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletjavaslatot[2] és az egyes tagállamok is sorra úgy egészítik ki az adórendszerüket, hogy azok a kriptovalutákat is magukban foglalják.

 

Magyarországon a kriptoeszközök fogalma sem került rendezésre jogszabályi szinten ezidáig, és a kriptoügyletekből származó jövedelmek – jobb híján - „egyéb jövedelemnek” minősültek. Ennek következtében az ilyen befektetésből származó jövedelem adózása kedvezőtlen volt (más tőkejövedelmekhez képest), 15%-os személyi jövedelemadó mellett 15,5%-os szociális hozzájárulási adó (felső korlát nélkül) is terhelte:

 

Új fogalom, új adómérték, új szabályok

·         A módosítás - meglehetősen tág – fogalmi meghatározást ad: kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

·         Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a kriptokereskedelemre és a -bányászatra is.

·         Az adóztatás a „fekete doboz” szemléleten alapul: az adókötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptoeszközöket „kiveszik”, azaz „normál” pénznemben utalják át a bankszámlára. Amíg a kriptoeszközöket a kriptovilágban tárolják vagy cserélik, addig adómentes marad az ügylet.

·         A kriptoeszközök adóztatását az ügyleti nyereség keretében szabályozzák. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan a jövedelmet az adóévben elért ügyleti nyereség után kell meghatározni, ha az meghaladja az ügyleti veszteségek és az ügyletek megkötéséhez kapcsolódó egyéb díjak és jutalékok összegét.

·         Adókiegyenlítésre is lehetőséget teremt a módosítás: az adóévre és az azt megelőző két adóévre vonatkozó korábbi kriptoveszteségek figyelembe vehetők és beszámíthatók az egyes adóévek kriptobevételeibe.

·         A minimálbér 10%-a alatti jövedelem - a jelenlegi értékhatár 16.740 forint lenne - nem adóköteles (feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg).

·         A kriptobevételek nem tartoznak majd a szociális hozzájárulási adó hatálya alá, így az effektív adókulcs a felére csökken.

·         A kriptobevételeket önadózás keretében bevallani a magyar adóhatóságnak, vagy a személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet (amit az adóhivatal elkészített) ennek megfelelően kell kiegészíteni.

·         Az utolsó pillanatban benyújtott módosítás értelmében a fenti szabályok már a 2021-es adóévre is választhatók, és a korábbi be nem vallott jövedelmek visszamenőlegesen is figyelembe vehetők (kifehéríthetők) a 2022-es személyi jövedelemadó-bevallásban.

 

A fenti szabályoknak kedvező adózási és adminisztratív környezetet hívatottak teremteni a kriptoeszközök kereskedelméhez, és a magyar digitális gazdaság fehérítését célozzák. Egyelőre még önbevalláson alapul a kriptojövedelmek adóztatása, de várhatóan egyre több adat áll majd az adóhatóságok rendelkezésére a pénzügyi szolgáltatóktól az ilyen ügyletekről is.

Megosztás

Növekvő automatizáció a logisztikában

Hello Gazdaság

Növekvő automatizáció a logisztikában

  • 2021.10.8

A mobilitás és a termelékenység növelés az elmúlt években minden logisztikai vállalat céljává vált. Ahogy az iparágak számos területén, úgy a logisztikában is az automatizáció globális szinten növekvő tendenciát mutat és az elkövetkező években meghatározó lehet a logisztikával foglalkozó vállalatok számára.