Még jót is tett a márciusi fagy a szőlőültetvényeknek

A rendhagyó tél, benne a szokatlanul meleg hónapok, majd a fagyos tavaszkezdet nem okozott károkat a szőlőültetvényekben a mátrai és az egri borvidéken, sőt a hideg márciusi idő gyéríthette a kora tavasszal támadó kártevőket is.

Nyilas János, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: változatos volt az elmúlt 3-4 hónap, tartottak attól, hogy a szőlő a tél végi melegben elindul a fejlődésben, beindul a nedvkeringés, és a később jelentkező fagyok károkkal járnak. A borvidéken azonban ezek az időjárási rendellenességek mérhető és jelentős kárt nem okoztak - közölte. Decemberben és januárban nem melegedett fel annyira a talaj, hogy elindította volna a nedvkeringést, a márciusi -10 fok alatti hőmérsékletek így mélynyugalmi állapotban lévő szőlőtőkéket találtak. Ez az egyhetes -10 fok alatti hőmérsékletet inkább pozitív hatású lehet: segített azoknak a kórokozóknak, kártevőknek gyérítésében, amelyek korán, a márciusi, áprilisi rügyfakadás után jelentkeznek.

Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi tanácsának elnöke is arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a borvidéken a fagy nem okozott károkat, de megjegyezte, hogy az időjárás akadályozza a munkákat. Az elmúlt hetek hideg időjárása, a hóesés, a sár miatt  nem tudtak úgy haladni a metszéssel, a támberendezés javításával, kötéssel, mint ahogyan az optimális lenne. Az egri szakember szerint e körülmények ellenére a metszés már elég előrehaladott állapotban van a borvidék nagy részén.