Reális esély a felzárkózásra: minden, amit a Bérunióról eddig nem mondtak el

A Bérunió részletes közgazdasági magyarázata mindeddig váratott magára, ami a Jobbik nagy hibája. Ez alkalmat adott arra, hogy kiforgassák a koncepciót. Pedig az az EU és a magyar gazdaság fontos átfogó reformját jelenti. Célja, hogy Kelet Európát és Magyarországot az EU hátországából a fejlett világhoz zárkóztassa fel - vetette fel a témát elemző cikkében a videkbecsulete.hu.

Mint írják, a reform alapját egy a Fideszétől eltérő, új gazdaságstratégia adja, amely a magyar gazdaságot nem alacsony bérekre, hanem a tudásra, a minőségi munkaerőre, az innovációra és a versenyképes, termelékeny vagy azzá felfejlesztett vállalatokra alapozza.

Ez teszi majd lehetővé, hogy igazítsuk a béreinket az európai szinthez, és 5-10 év alatt most már valóban közel kerüljünk az EU-s szinthez.

Mi a baj most?

• Európa összeszerelő üzeme vagyunk, bérrabszolgaságban, ez zsákutca, és ez a helyzet önmagától nem változik meg.
• Az alacsony bér állandósítja a szegénységet, mert megéri élőmunkát használni. Magasabb béreknél technológia váltja ki a munkaerőt, ettől javul a termelékenység.
• Alacsony bérekkel a munkaerő kivándorol, vagy magasabb béreket fizető szakmákba áramlik, így hiány alakul ki sok helyen. Ezért nincs orvos, tanár, villanyszerelő, takarító,
• Alacsony bérek és kivándorlás mellett sokkal kevesebb járulék érkezik az államkasszába, ami veszélyezteti a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás szintjét.

Kelet és Nyugat bérei közeledtek ugyan, de ezen belül 15 és 22 éves távlatban is Magyarország láthatóan lemaradt a versenyben régiós vetélytársaihoz képest, akiknél jobb helyzetből indult, és lemaradóban van azokhoz képest is, akiknél sokkal jobb helyzetből indult (például Románia vagy Litvánia).

Hogyan lehetséges megvalósítani?

Nem a bérek automatikus és felelőtlen emeléséről van szó, de gyorsított ütemű emelésről igen. Ennek kigazdálkodására több megoldás van:

- A multiknál általában most is kitermelhető a magasabb bér a profitok terhére, főleg a feldolgozóiparban. Nem véletlen, a LIDL is nettó 15-20% körüli emelést hajtott végre nemrég. De 20-40%-nyi bértartalék is nagyon sok cégnél van!

- Az egészségügyben, az oktatásban, a szociális munkásoknál, az egyenruhásoknál és a közszolgálati dolgozóknál hazai forrásból is előteremthető akár már az első évben 20% nettó emelés, később 10-15%, ami átlagosan összesen kb. évi nettó 500 mrd Ft lenne 5 évig. Ez az összeg egy növekvő GDP 0,3%-a, de a stadion építés 350 milliárdjából vagy a korrupcióval eltüntetett évi mintegy 5000 milliárdból, az e-közigazgatással megspórolt 350 milliárdból is könnyedén előteremthető). Számos más területen is van megoldás, csak eddig ahhoz szoktatták a társadalmat, hogy ez nem reális. Ez azonban nem igaz, csak akarat, prioritások és megfelelő gazdálkodás kérdése.

- A KKVk-nak termelékenységjavító programokban kell részt venniük, ebben a gazdaságpolitikának segíteni kell őket. Náluk sem jelent azonnal béremelést vagy béremelési kötelezettséget a Bérunió, hiszen a piacot nem lehet erre kényszeríteni. A KKV-knak és főleg a kisvállalkozásoknak először is kedvezőbb adózási feltételeket kell létrehozni, és könnyíteni kell a legkisebbek fejlődését. Ha magasabb béreket fizetnek a multik és az állam is, akkor magasabb lesz a kereslet a KKVk termékeire is, ami élénkíti majd az üzletmenetüket, így könnyebben ki tudják majd gazdálkodni a magasabb béreket. Azaz két oldalról éri majd őket olyan hatás, amely segítségével magasabb béreket tudnak fizetni.

Miért reális?

1. A bérek felzárkóztatásának modellje nem új. Spanyolország, Németország, Portugália sikeresen bejárta ezt az utat.
2. A nyugati GDPk 55-60%-a bér, nálunk 45%. Azaz a tőke sokkal több jövedelmet visz el a bér kárára, itthon meg még többet! A nettó bérhányad itthon adókkal, tőketranszferrel tisztítva csak 22%, 1970-ben még 53% volt!
3. A magyar termelékenység a nyugati 60%-a, az árak és a költségszintünk a nyugati 80%-a. Azaz a nyugatinál valamivel alacsonyabb bérek ugyan indokoltak, de nem ennyivel. Jelenleg ¼-e a hazai bérek színvonala a némethez képest, 40-45 %-a reálisabb lenne.
4. A multik magasabb bérek kifizetése helyett kiviszik a pénzeket pénzügyi trükkökkel, offshore cégekhez. Egy pénztáros vagy egy sofőr vagy a Mercedes dolgozói esetében valójában semmi nem indokolja, hogy négyszeres legyen a bérkülönbség.
5. Tévhit, hogy a termelékenység miatt nem lehet emelni a béreket. Németországban 100 Euro bérért 130, itthon 221 Euro értéket állít elő egy Mercedes dolgozó. Azaz a gazdasági környezettel, a technológiai színvonallal, a gazdaság szerkezetével, annak hozzáadott értékével, a munkaszervezéssel és a túlzó multiprofitokkal van baj.
6. A multik nem mennek el a magas bérek okán a hazai minőségi munkaerő és az EU előnyei miatt, mivel már Kínában sem olcsóbb a munkaerő. Ha nem így lenne, már Ukrajnában lennének, ahol lényegesen olcsóbb.
7. A Bérunió a vidék felzárkózása Budapesthez, de egyben a nők bérének és a nyugdíjak felzárkóztatásának a nagy lehetősége is.
8. Az Európai Bizottság 2017. május 22-én befogadta ez európai uniós polgári kezdeményezést. Jean-Claude Juncker, elnök is támogatja az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. Az EU vezetői 2017 végén Göteborgban aláírták a hasonló célokat megfogalmazó Szociális Jogok Pillérét.
9. Régiónk béreinek emelése a nyugati munkavállalók érdeke is, hiszen ők így védekezhetnek az olcsó keleti munkaerővel szemben. A francia elnök, Macron is ezért támogatja.

A fejlett országokban a reál munkatermelékenység közel azonos az órabérrel, míg ez Közép- és Kelet-Európában 30 százalékpontos különbséget mutat. Tehát a kétharmados termelékenységért csak egyharmad – egyötöd annyi bért kell fizetni itt.

Sokak számára váratlanul, de egyedül a Jobbik tett érdemi lépést annak érdekében, hogy a béreink és a gazdaságunk felzárkózzon. A Bérunióval ellenzékből az EU-ban olyasmit lendített előre, amit eddig mindenki csak megígért. Sikere nem is a szükséges egymillió aláíráson múlik, hanem a kitartáson. A politika 29 éve nem foglalkozik a bérek gyorsított emelésével, csak vágyálmokat fogalmazott meg. A Jobbik európai polgári kezdeményezését már 8 ország támogatja, és az EU is befogadta. A Bérunió nem az EU felelőssége, hanem főképp a mienk, mert az EU nélkül is ez lenne a helyes út. Az EU fennhatóságát sem terjeszti ki jobban hazánkra, mint ahogy ezzel riogatnak páran, nem ez a modell lényege. A magasabb béreket egyszerűen már megérdemli az ország, ez az EU és a hazai politika elmulasztott kötelessége. Ezzel Európa is erősebb és egységesebb lesz, és minden magyar lényegesen jobban élhet. Nem 10 év múlva.

A témában további érdekességeket, adatokat, összefüggéseket olvashatnak erre a linkre kattintva.