2024. április 18.
Mégis létezhet a rejtélyes kilencedik bolygó?

Mégis létezhet a rejtélyes kilencedik bolygó?

Naprendszerünk egy távoli sarkában akár rá is bukkanhatunk, igaz, nem mostanában.

Ez nem jelenti azt, hogy a Plútó visszatért, helyette azonban van egy új jelöltje a tudósoknak, egy rejtélyes, még fel nem fedezett bolygó, mely egyes elméletek szerint Naprendszerünk legtávolabbi részében lapul, valahol. A bujkáló természete ellenére, ezeket sikerült megtudnunk róla – számol be a Futurism.

 

Mivel is kezdődött ez az egész?

A történet elejét egy másik égitest, a 2015 BP519-es jelentette, melyet az őt felfedező tudósok Extrém Neptunuszon túli testként definiáltak és már 2014-óta figyelték egy chilei obszervatóriumból. Összesen 1110 napot töltöttek az égitest követésével. Azért figyeltek fel rá eleve, mert a tudósok elmondása szerint furán keringett.

 

Mi az, hogy furán?

A kutatók megfigyelték, hogy a 2015 BP519 a Föld és a Nap közötti távolságnak mintegy 450-szeresét teszi meg és az Extrém Neptunuszon túli testek közül neki van a leginkább hajlított keringési pályája, szinte merőlegesen áll a többi bolygó és égitesthez képest, amivel a naprendszer anomáliájává vált.

 

De mi köze ennek a kilencedik bolygóhoz?

Az égitest furcsa keringését a tudósok szerint okozhatja a távoli, kilencedik bolygó gravitációs mezője. Ennek a bolygónak kb. négyszer kellene nagyobbnak lennie, mint a Föld és vagy tízszer sűrűbbnek. Ha nincs ilyen égitest a 2015 BP519 közelében, úgy a tudósok egyszerűen nem tudnak másik magyarázatot találni a furcsa keringésre.

 

Akkor most már tuti, hogy létezik?

Nem egészen. Amennyiben több hajlított pályán közlekedő testet találnának a környéken, úgy igen, nagy valószínűséggel lehetne feltételezni, hogy valamilyen masszív tömeg nagy adag gravitációs erőt fejt ki a Naprendszer távoli részében. Szóval a 2015 BP519 esete önmagában még nem bizonyíték a kilencedik bolygó létezésére, ráadásul, még ha valóban lenne is ott valami, azt elképesztően nehéz volna megtalálni, mivel nagyon messze van és ott egy év legalább 10-20 ezer földi évnek felelne meg, így a teljes keringési ciklus megfigyelésére nem igazán van időnk.

Megosztás